Újabb kutatás ami nem a kezelésre hanem a gyógyításra irányul.
2022. 01. 24.

Ez a cikk azt mutatja meg, hogy nemcsak a cukorbetegség kezelését, hanem a gyógyítását is célozzák a kutatások. A végső cél, hogy visszakapja a cukorbeteg a működőképes hasnyálmirigyét vagy legalább a béta-sejtjét. A fejlődés ezen a vonalon is folyamatos. Reméljük, hogy egyszer a Remény lángja kialszik. (A Remény Lángja- ami addig fog égni Kanadában, amíg a cukorbetegség gyógyítását meg nem találják)

A Northwestern Egyetem kutatói nanorészecskés szállítórendszert fejlesztettek ki egy gyakori immunszuppresszáns gyógyszerhez, amely növeli a hasnyálmirigy-szigetátültetés, mint az I. típusú cukorbetegség hosszú távú kezelésének lehetőségét. A technológia úgy irányítja a gyógyszert, hogy az az immunrendszer antigénprezentáló sejtjeire, és ne a T-sejtekre hasson. Ez szelektívebb immunszupressziót eredményez, kevesebb mellékhatással és jobb hosszú távú életképességgel a transzplantált szigetsejtek számára, amelyeket az immunrendszer általában megtámad és elpusztít. A kutatók remélik, hogy a technológia megnyitja az utat a szigetsejt-transzplantáció, mint életképes kezelés előtt, de más szövetek és szervek átültetésének lehetőségét is javítja.

 

Az I. típusú cukorbetegség jelenleg rendszeres vércukormérést és inzulininjekciókat igényel. Még a fejlettebb technikák, például az inzulinpumpák ellenére is élethosszig tartó terhet jelent az ilyen betegek számára. A hasnyálmirigy-szigetsejt-transzplantáció megváltoztathatná ezt, mivel hosszú távú vércukorszint-szabályozást biztosítana, de a technikát még mindig akadályozza az átültetett szövetek immunrendszeri kilökődése.

 

Az általános immunszuppresszánsok, mint például a rapamycin, jelenleg nem képesek megfelelően megvédeni a szigetecskéket, legalábbis biztonságos dózisban. Az ilyen gyógyszerek mellékhatásaival nehéz lehet együtt élni, beleértve az olyan fertőzésekkel szembeni csökkent immunvédelmet, mint a COVID-19. "A rapamicin széles körű hatásainak elkerülése érdekében a kezelés során a gyógyszert általában alacsony dózisban és meghatározott beadási módokon, főként szájon át adják" - mondta Evan Scott, a vizsgálatban részt vevő kutató. "Transzplantáció esetén azonban elegendő rapamicint kell adni ahhoz, hogy szisztémásan elnyomjuk a T-sejteket, aminek jelentős mellékhatásai lehetnek, mint például hajhullás, szájfájás és az immunrendszer általános gyengülése."

 

Ennek megoldására a Northwestern University kutatói nanorészecskéket használtak, hogy a rapamicint kifejezetten az immunrendszer antigén-prezentáló sejtjeire irányítsák, nem pedig a T-sejtekre, amelyekre általában hat. Ez egy jobban kontrollált immunszuppressziót eredményez, amely a jelek szerint egyensúlyt teremt az átültetett hasnyálmirigy-szigetsejtek védelme és az ésszerű biztonsági profil között.  

 

"Azon tűnődtünk, hogy vajon a rapamicint újra lehet-e úgy tervezni, hogy elkerüljük a T-sejtek nem specifikus elnyomását, és ehelyett egy tolerogén útvonalat stimuláljunk azáltal, hogy a gyógyszert az immunsejtek különböző típusaiba juttatjuk" - mondta Scott. "A célzott sejttípusok megváltoztatásával tulajdonképpen megváltoztattuk az immunszuppresszió elérésének módját."

A kutatók eddig a technikát olyan cukorbeteg egereken tesztelték, amelyek hasnyálmirigy-szigetsejt-transzplantáción estek át. Meglepő módon az egerek minimális mellékhatásokat mutattak, de a 100 napos kísérlet során nem szenvedtek cukorbetegségben, ami arra utal, hogy a kezelés működött a szigetek védelmében.

 

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666379121003384?fbclid=IwAR2bp3IQi9nRWHdvBJ9JzlnaWaxqF-AdNBMASVh6tFVxJxmMrqhB5RdA9Ao